párosodási

Párosodás, vagy párosodási folyamat, a biológiában az a jelenség, amelynek során két egyed genetikai anyaga egyesül, hogy utód szülessen. Gyakran meiosis útján képződő haploid gaméták egyesülnek a megtermékenyítés során, így diploid zigóta keletkezik. A párosodási kifejezés az ehhez kapcsolódó jelenségeket, stratégiákat és viselkedéseket is leírhatja, például párosodási viselkedés vagy párosodási stratégia.

Az élővilágban a párosodás fajtánként eltérő mechanizmusokat követ. Állatoknál általában a párosodási viselkedés és copuláció vezet a megtermékenyítéshez; lehet belső vagy külső megtermékenyítés. Növényeknél a párosodást pollináció indítja, amely során a pollen a virág szaporító részein keresztül eljut a petesejt közelébe, és a megtermékenyítés megtörténik; az angiospermáknál gyakran kettős megtermékenítés fordul elő. Gombáknál a párosodás plasmogámiával és későbbi karyogámiával jár, amely genetikai variációt eredményez.

A párosodás genetikai következményekkel jár: rekombinációval és a genomok összekapcsolódásával variáció születik, amely segíti az adaptációt, de költségekkel is jár, például energia- és kockázati tényezők miatt. Evolúciós értelemben különböző párosodási stratégiák léteznek, például anisogámia, hermafroditizmus és különböző párválasztási rendszerek, amelyek a fajok ökológiai környezetéhez igazodnak. A párosodás fontos az ökológiában és a mezőgazdasági tenyésztésben egyaránt, mert befolyásolja a populációk genetikai szerkezetét és a hasznos tulajdonságok átörökítését.