olajanalízis

Olajanalízis a kenő- és üzemi folyadékok fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata a berendezések állapotának, a kenőanyag minőségének és a szennyeződések felderítésének céljából. Gyakran alkalmazzák gépek állapotfelügyeletére, megelőző karbantartásra és minőségellenőrzésre ipari, közlekedési és energetikai ágazatokban.

A vizsgálati módszerek között szerepel a viszkozitás mérés, sűrűség, pour point és flash point, sav- és lúgossági mutatók (TAN/TBN), víztartalom, részecskeszámolás (ISO 4406), részecskeanalízis, spektrális elemzés (ICP-OES/ICP-MS) kopófémek meghatározásához, valamint FTIR és kémiai kromatográfia az adalékok és üzemanyag- vagy hűtőfolyadék-szennyezők kimutatására. Speciális módszer a ferrográfia a kopási termékek vizsgálatára és a trendalapú diagnózisra alkalmas elemzések.

Helyes mintavétel és mintakezelés kritikus a megbízható eredményekhez: reprezentatív minta, tiszta tartály, megfelelő időzítés és egyszeri minta vétele nélkülözhetetlen. A vizsgálati gyakoriság a berendezés kritikusitásától, üzemóráktól és előző eredményektől függ.

Eredmények értelmezése szakértelmet igényel; a tendenciák figyelése gyakran fontosabb, mint az egyszeri értékek. Olajanalízissel csökkenthetők a váratlan meghibásodások, optimalizálható a kenőanyagcsere-intervallum, és javítható az üzemeltetési hatékonyság. Szabványok (például ISO, ASTM) segítik az eljárások egységesítését.