nyomáskülönbségekhez

A nyomáskülönbség két pont között mért nyomásértékek különbségét jelenti, és gyakran Δp-val jelöljük. A nyomáskülönbség a legtöbb folyadék- és gázrendszerben a mozgás és erők meghatározó hajtóereje: a közeg a nagyobb nyomás felől a kisebb nyomás felé áramlik.

Ha a közeg nyugalomban van, a nyomás a mélységgel nő; ezt hydrostatikának nevezzük. A nyomáskülönbség a mélységkülönbségből adódik: Δp = ρ g Δh, ahol ρ a közeg sűrűsége, g a gravitációs gyorsítás, Δh a magasságkülönbség.

A mozgó folyadékokra a dinamika is hat: a Bernoulli-féle egyenlet szerint nyugalmi állapotban a nyomás, a dinamikus nyomás és a magasság összegének állandónak kell maradnia egy zárt görbén, p1 + 1/2 ρ v1^2 + ρ g z1 = p2 + 1/2 ρ v2^2 + ρ g z2. A gyakorlatban a viszkozitás és turbulencia miatt ez az összefüggés veszteségekkel bővül.

Mérhető nyomáskülönbség manométerrel vagy nyomásérzékelőkkel; az egység a pascal (Pa), gyakran kPa-ban vagy barban adják meg.

A nyomáskülönbségekhez kapcsolódó jelenségek a folyadékszállítás és a test működésének megértésében központi szerepet játszanak. A megértésüket széles körben alkalmazzák mérnöki rendszerekben (csővezetékek, vízellátás, fűtés-hűtés), vasúti, légi és autóipari alkalmazásokban, valamint az orvosi területeken a vérkeringés és a légzés vizsgálatában.