munkaertermelékenységet

A munkaerőtermelékenység a gazdasági kibocsátás és a munkaerő mennyiségének időszaki arányát jelenti. A leggyakoribb mérőszámok a kibocsátás óránkénti (output per hour worked) és a kibocsátás foglalkoztatottankénti (output per employed person) aránya. A növekedés megmutatja, mennyire hatékonyan használják fel a munkát a gazdaságban vagy egy vállalatban.

Fő előidézői közé tartozik a humán tőke és a képzés, a fizikai tőke és beruházások, a technológiai haladás és innováció, a munkaszervezés és folyamatfejlesztés, az infrastruktúra és a környezet, valamint az egészség és a munkavállalói motiváció. A termelékenységnövekedés a gazdasági növekedés egyik fő motorja; hosszú távon leginkább a multifaktor termelékenység (TFP) és a tőkehatékonyság növekedése hajtja.

Méréseknél torzító tényezők lehetnek a minőség- és árkülönbségek, a termékek és szolgáltatások szerkezetének eltérései, illetve a megfigyelési módszerek különbségei. Nemzetközi összehasonlításban ezért gyakran nehéz egyértelműen összevetni a mutatókat. Politikai szinten a munkaerőtermelékenység javítása olyan intézkedésekre épül, mint a képzés és kutatás-fejlesztés, digitális technológiák elterjesztése, infrastruktúrafejlesztés és a vállalkozói környezet megerősítése.