molekuláival

A molekula a kémiai vegyületek legkisebb önálló egysége, amely megőrzi a vegyület kémiai tulajdonságait, és amely atomokból áll, amelyeket általában kovalens kötések kötnek össze. Molekulák lehetnek azonos típusú atomokból állók (például H2, O2) vagy különböző elemeket tartalmazók (például H2O, CO2). A molekula geometriája meghatározza tulajdonságait: lineáris, v-alakú (ívelt), vagy tetraéderes szerkezetű lehet; a polaritás befolyásolja oldhatóságukat és reakcióképességüket.

Kötéstípusok tekintetében a legtöbb molekula kovalens kötésekre épül. Felépítésük erőssége és eloszlása határozza meg a molekula stabilitását és reakcióképességét, és a molekulák között előfordulhatnak gyengébb intermolekuláris kölcsönhatások, például van der Waals erők vagy hidrogénkötések.

A molekulák tulajdonságai a hőmérséklet és nyomás változásával módosulnak. Olvadás, fagyás és forrás során a kölcsönhatások átrendeződnek, ami fázis- és tulajdonságváltozásokhoz vezet.

Elemzésükre számos módszer létezik: spektroszkópia, tömegspektrometria, nukleáris mágneses rezonancia (NMR), X‑tü kristályosítás és molekulamodellezés. Ezekkel meghatározható az összetétel, a szerkezet és a dinamikai viselkedés.

A molekulák alapvető szerepet játszanak a kémiai reakciókban, biológiai folyamatokban és a technológiai alkalmazásokban, legyen szó gyógyszerekről, polimerekről vagy anyagokról.