melléknékvépítés

Melléknékvépítés a magyar nyelv szóképzésének az a területe, amely a tőből vagy más szófajtákból mellékneveket hoz létre. A folyamat leggyakrabban derivatív toldalékok hozzáadásával valósul meg, de előfordulhat tőalapú vagy összetett szerkezetekben megjelenő jellegváltoztatás is. Célja, hogy a szó a tulajdonságot, állapotot, viszonyt vagy eredetet pontosabban fejezze ki.

A melléknékvépítés legfontosabb módszerei a derivatív toldalékolás. Ennek során a szó tövéhez különböző toldalékokat illesztünk, hogy új jelentést kapjunk. Példák: a hang + -os -> hangos (loud, zajos); a kék + -es -> kékes (bluish); a fa + -s -> fás (woody, fából készült). Névutókból vagy gyökökből származó mellékneveket gyakran találunk olyan alakokban, mint iskola + -i -> iskolai (school-related), nemzet + -i -> nemzeti (national), ipar + -i -> ipari (industrial). Ezek a példák jól illusztrálják, hogyan fejezhet ki a képzés különböző viszonyokat és tulajdonságokat.

A melléknékvépítés kapcsolódik a szóképzés más ágaihoz, például az összetételekhez és az igeképítéshez, és jelentősen hozzájárul a nyelv kreativitásához és gazdagságához. A képzések produktívak lehetnek, de gyakoriságuk és stílusuk a nyelvi közegtől és a beszélt vagy írott szöveg regisztrumától függ.