megnyílásának

Megnyúlásának (a megnyúlás szó birtokos esete) kifejezés általánosságban az objektum hosszának növekedését, azaz a megnyúlást jelöli. A megnyúlás fogalma több tudományterületen használatos, és különböző okokból következhet be, de közös eleme a hosszméret növekedése.

A fizikai és mérnöki kontextusban a megnyúlás a testek nyújtását jelenti mechanikai terhelés hatására. Ha egy rúdot vagy szálat feszítő erő ér, annak hossza ΔL a kiindulási L0-hez viszonyított meghosszabbodását adja meg. Lineáris, elméleti körülmények között a ΔL kis rugalmas terhelésnél a ΔL = (F L0) / (A E) képlettel írható fel, ahol F az erő, A a keresztmetszet, E pedig Young-modulus. A megnyúlás lehet visszafordítható (elasztikus) vagy tartós (módosulás, plastikus megnyúlás) a terhelés végén. A hőmérsékletváltozás miatti hosszméret-növekedés szintén megnyúlásként érthető, ezt azonban gyakran “hőmérsékleti tágulásnak” vagy köznyelven hőtágulásnak nevezzük.

Biológiában a megnyúlás a növekedés egyik formája lehet. Az állati sejtek vagy növényi sejtek hosszméretének növekedése során a sejtfalak lágyulása és a turgor nyomás hatására a sejtek hosszban tágulhatnak, ami az organikus formák kialakulásához és a test növekedéséhez hozzájárul. Különösen a növényeknél a megnyúlás jellemző az elülső növekedési zónákban.

A nyelvészetben megnyúlás a hangképzés során hallható hang-hossz növekedését is jelentheti, például a magánhangzók vagy mássalhangzók időtartamának meghosszabbodását.

A megnyúlásának kifejezés tehát általában egy adott test vagy jelenség hosszának növekedésére utal, amelyet a kontextus határoz meg: mechanikai, termikus, biológiai vagy nyelvtani értelemben.