lényegesség

Lényegesség egy filozófiai és nyelvi fogalom, amely egy dolog lényegi tulajdonságainak minőségét írja le. Olyan jellemzők tartoznak ide, amelyek nélkül az adott dolog nem lenne ugyanaz a dolog. A lényeges tulajdonságok és a véletlen (akár véletlenszerű) tulajdonságok közötti különbség kulcsfontosságú az identitás és a kategorizálás szempontjából. Például egy háromszög esetében a három oldal a lényeges tulajdonság, míg a szín vagy a helyzet véletlenszerű tulajdonság lehet.

A szó etimológiája a lényeg (essence) és a képző -sség összekapcsolódásából származik. A lényegesség szó tehát az a minőség, amely meghatározza valami lényegi természetét, és amelyre különösen utalnak a beszédben.

Filozófiai összefüggésben a lényegesség a lényeges tulajdonságok olyan csoportját jelöli, amely minden példányra jellemző egy adott kategóriában vagy fajtában. Ezek nélkül az objektum már nem lenne az a faj vagy kategória, amelyhez tartozik. Ezzel szemben a véletlen (accidentális) tulajdonságok olyan jellemzők, amelyeket nem szükségesek az identitáshoz, és amelyek különválaszthatók az objektumtól.

Használata a nyelvben és a tudományban a lényegesség fogalmának gyakori alkalmazása: a beszédben arról beszélnek, hogy mi adja meg egy jelenség alapvető jellegét; vitákban és definíciókban pedig az adott fogalom vagy tárgy identitásához legszorosabban kapcsolódó tulajdonságok kérdéséről van szó.

Kapcsolódó fogalmak: esszencia, lényeg, essentializmus, lényegi tulajdonságok, véletlen tulajdonságok.