lejtéseket

A lejtések (lejtéseket) a földfelszín vízszinteshez viszonyított dőlését jelentik. Természetes környezetben a lejtések a domborzat részei, például hegyoldalak vagy folyóvölgyek mentén alakulnak ki; emberi tevékenység eredményeként pedig töltések, bevágások és egyéb infrastrukturális elemek hozhatják létre vagy módosíthatják őket. A lejtés mértéke két fő módon adható meg: százalékos lejtésként (grade) és fokos dőlésszögként. A százalékos lejtést az emelkedés és a futás aránya alapján számítják ki; a fokos lejtésnél a dőlésszöget használják.

A lejtéseket számos területen értékelik és alkalmazzák. A topográfiában a domborzat leírására szolgálnak, az úti és vasúti tervezésben pedig a közlekedésbiztonság és a járművek teljesítménye szempontjából fontosak. Emellett a vízelvezetés és a területfelhasználás tervezése szempontjából is alapvetőak, mert a lejtés befolyásolja a víz lefolyását és a terület stabilitását.

Kockázatok és karbantartás: meredek lejtők esetén fennáll a talajerózió és a földcsuszamlás veszélye. Ennek megelőzésére és kezelésére gyakran alkalmaznak vízelvezetést, növényzetet, támfalakat, geoszintetikus anyagokat és teraszolási megoldásokat. A lejtések típusai közé tartoznak a természetes lejtések és a mesterséges lejtések, például töltések vagy bevágások, amelyek tervezése és karbantartása külön szabványokat igényel.