lebontásból

Lebontásból a magyar nyelvben az lebontás főnév ablativus alakja, amely az eredet vagy kiindulópont kifejezésére szolgál. A kifejezés általában arra utal, hogy egy anyag vagy állapot egy lebontási vagy szétszedési folyamatból származik vagy abból ered.

Etymológia szempontból a lebontás a bontás igéből képzett főnév, amelyhez a le- előtag járul, és az -ás képző adja meg a folyamatot kifejező főnevet. Az -ból pedig az ablativus jelölést adja meg, vagyis azt, hogy valami forrása vagy kiindulópontja valamiből származik. Így a „lebontásból” összetétel a nyelvi kifejezések között egyértelműen a forrás megadását szolgálja.

Használata széles körű: a tudományos beszédben gyakran előfordul, hogy egy anyag vagy termék eredetét a lebontásból származó folyamathoz kapcsolják. Például: A talajban a szerves anyagok lebontásából származó tápanyagok biztosítják a növények táplálását. Biogazdálkodás vagy hulladékkezelés során pedig a szerves hulladék lebontásából keletkező gázok hasznos energiát jelentenek, vagyis a lebontásból származó termékekre utalnak.

Kapcsolódó fogalmak között szerepel a lebontás, a lebomlás és a dekompozíció kifejezések, amelyek részben átfedő jelentést hordoznak a különböző tudományterületeken. A használat kontextusától függően a kifejezés pontos jelentése finomhangolható.