laskagombát

Laskagomba, Pleurotus ostreatus, az ehető gombák közé tartozik. Gyakran termesztik, de vadon is előfordul a mérsékelt övben. A gomba saprotrof, főként elhalt vagy rothadó lombhullató fákon élősködik és növeli a fa decompozícióját. Jellemző rá a kagylóhoz hasonló, fül- vagy tölcsér alakú kalap, amely 5–15 cm átmérőjű lehet; színe fehértől világosbarna között változik. A lemezek decurrentek, vagyis a tönkre futnak, a tönkje rövid vagy hiányos. A termőtestek általában gyorsan nőnek és élelmezésre alkalmasak.

Elterjedtségét tekintve Európa-szerte és Észak-Amerikában gyakori, ma pedig a világ legtöbb mérsékelt övi területén megtalálható. Élőhelye változatos: élő vagy korhadó fákon, főleg lombhullató fafajokon növekedik, gyakori a tölgyön, bükkön és juharon.

Termesztése rendkívül elterjedt; főként farhulladékból, faforgácsból vagy szalmából készített alapon adják meg a tápanyagot. A kívánatos hőmérséklet 15–25 °C, világosság és nedvesség mellett gyorsan termőre fordul.

Tápanyag-összetétele kedvező: alacsony zsírtartalmú, jelentős fehérjét és rostot tartalmaz, valamint B-vitaminokban és D-vitaminban is gazdag, különösen UV-expozíció hatására növekszik a D-vitamin-tartalma. Íze enyhén umami, textúrája húsos; sokféle ételben felhasználható, sütve, főzve, levesekben és ragukban is jó.

Biztonság és gyűjtés: általában biztonságos, de vadon gyűjtött példányok esetén fontos a helyes felismerés és az esetleges allergiás reakciók figyelése. Tárolása hűtőben 3–7 napig ajánlott, szárítva hosszú ideig eltartható.