krioterápia

Krioterápia, vagy cryotherapy, olyan orvosi és sport-egészségügyi eljárás, amely rendkívül alacsony hőmérséklet létrehozásával idézi elő rövid ideig tartó test- vagy helyi expozíciót. Két fő típusa van: teljes test krioterápia (whole-body cryotherapy, WBC) és helyi krioterápia. A teljes-test módszerben a beteget speciálisan kiépített krioterápiás kabinban vagy kamrában kb. −110 °C és −170 °C közötti hőmérsékleten 2–4 percig expozálják. A helyi krioterápia különböző testrészekre alkalmazható, például ínhüvely- vagy izomfájdalom esetén.

A mechanizmusok között szerepel a vérerek összehúzódása, az anyagcsere-csökkenés és a perifériás idegvezetés lassulása, ami fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatáshoz vezethet. Emellett endorfinszintek növekedése és gyulladásos mediátorok szintjének csökkenése is megfigyelhető. A krioterápia célzott vagy kiegészítő terápiaként szerepel sportorvosi rehabilitációban, izomfájdalom csökkenésében és gyorsabb felépülés támogatásában; a bizonyítékok vegyesek, és a hatékonyság nagyban függ az alkalmazott protokolltól és a vizsgált állapottól.

Biztonság és korlátozások: a kezelés ellenjavallt hidegérzékenységben szenvedőknek, cryoglobulinaemiában vagy Raynaud-kórban, súlyos cardiovascularis vagy központi idegrendszeri betegségekben, terhesség alatt és nyílt sebeknél. Rendszerint képzett szakemberek végzik, és a kezelés során megfelelő felügyelet szükséges.

A krioterápia jelenleg nem helyettesíti az orvosi kezelést, és főként kiegészítő terápiaként alkalmazható; hosszú távú hatásai és egyedi előnyei még vizsgálatra szorulnak.