koronatás

Koronázásnak (koronáció vagy koronatásnak is nevezik) nevezzük azt a ceremóniát, amely során egy uralkodót koronával megkoronáznak vagy amelynek keretében a trónra kerülő személy megkapja a koronát. A ceremónia a hatalom átadását jelképezi, és gyakran a jogi és szakrális legitimáció egyidejű megerősítését szolgálja.

Az esemény hagyományosan vallási és állami elemeket egyesít. Gyakori elemei közé tartozik a megkenés (kenet) szent olajjal, a regálé felmutatása (például korona és egyéb jelvények), az uralkodó esküje a constitúciónak vagy az ország törvényeinek védelmére, valamint a koronázási ceremónia nyilvános bemutatása. A szertartást gyakran egy magas rangú vallási hatalmasság vezeti.

Széles körben elterjedt volt a középkorban és a kora modern korban Európában és más kultúrákban; a koronázás a dinasztikus összetartozás és a szuverenitás jelképe volt, és gyakran vallási hatóság jóváhagyását is élvezte. A koronázás intézménye a hatalom szakrális megerősítését és a nemzet egységének megszemélyesítését szolgálta.

Modern államok között változó a helyzet. Egyes monarchiákban a koronázás továbbra is fontos, szimbolikus ünnepi esemény, míg más esetekben a hatalom átruházása és a jogi feltételek teljesítése önmagában elegendő a hatalom gyakorlásához. Például az Egyesült Királyságban a koronázási ceremónia hagyományosan jelentős esemény, a 2023-as királyi koronázás is ilyen példával szolgál.

Magyarországon a Szent Korona szimbólumként fontos szerepet töltött be a koronázási ceremóniákon, a monarchia felbomlása után pedig a koronázásokat nem tartják meg.