kopásvédelmet

A kopásvédelmet vagy kopás elleni védelmet azok a módszerek és megoldások fogják össze, amelyek a mechanikus érintkező felületek kopási folyamatait csökkentik. A cél a felületi sérülések megelőzése, az élettartam növelése, a megbízhatóság javítása és a karbantartási költségek mérséklése. A kopásvédelmet a tribológiában széles körben alkalmazzák az ipari gépeknél, motoros és energiatechnikai rendszereknél, illetve anyagtudományi fejlesztésekben.

A kopás fő mechanizmusai közé tartozik az abraziív kopás, az adhéziós kopás, a felületi fáradás és a korróziós kopás; ezek gyakran kombináltan fordulnak elő a terhelési, sebességi és kenési körülmények függvényében. A környezet elemzése segít meghatározni, mely mechanizmusok dominálnak egy adott alkalmazásban, és ez alapján választhatók meg a védekezési stratégiák.

Az anyagválasztás és a felületi megoldások jelentik a kopásvédelmi stratégia alapjait. Magas kopásállóságú, rideg felületeket érdemes alkalmazni, miközben figyelembe kell venni a rugalmasságot és a törési szilárdságot is. Felületi kezelések közé tartozik a felületi keményítés, nitridálás vagy nitro-karburálás. Bevonatok tekintetében gyakori megoldások a PVD/CVD technológiával alkalmazott TiN, TiCN vagy DLC bevonatok, illetve kerámia bevonatok.

Kenés és felületképzés szempontjából a megfelelő kenőanyagok kiválasztása – folyadék- vagy zsírrendszerek, illetve szilárd kenőanyagok – alapvető. A kenési módok és az olajok/zsírok minősége, időzítése és állapota jelentősen befolyásolja a kopási ütemet. A felületek textúrázása és a tervezési megoldások segíthetik a kenőanyag megtartását és a felületi kontaktus csökkentését.

A kopásvédelmet érintő tervezésben és karbantartásban fontos a terhelési nyomás és érintkezési felületek optimalizálása, a védőburkolatok és tömítések alkalmazása, valamint az állapotmonitorozás és előrejelző karbantartás beépítése. Karbantartási ütemtervvel és rendszeres kopásmérték-ellenőrzéssel növelhető az üzemidő és a megbízhatóság.