kondicionálás

A kondicionálás kifejezés olyan folyamatokat jelöl, amelyek során egy rendszer állapotát vagy tulajdonságait megváltoztatják vagy szabályozzák a kívánt cél elérése érdekében. Széles értelemben használható a fizikai, kémiai, pszichológiai vagy mérnöki kontextusban. A kifejezés a köznyelvben és a tudományos irodalomban egyaránt gyakran előfordul.

Pszichológiában a kondicionálás klasszikus és operáns formáit különböztetik meg. Klasszikus kondicionálásban egy semleges inger (CS) egy feltétlen ingerrel (US) kerül párosításra, úgy hogy a CS felidézze a feltétlen választ (UR vagy CR). Idővel a CS önállóan is kiválthatja a CR-t. A legismertebb példát Pavlov kísérletei jelentik a kutyákkal. Operáns kondicionálásnál a viselkedés kimenetele, amely megerősítés vagy büntetés formájában érkezik, alapján erősödik vagy gyengül, azaz a viselkedés előfordulása rögzül. A kondicionálást oktatásban, viselkedésterápiában és állatok képzésében is alkalmazzák.

Más területeken a kondicionálás a környezet vagy rendszer állapotának szabályozását jelenti, például hőmérséklet, páratartalom vagy tisztaság elérését. A légkondicionálás során ezt a folyamatot értjük olyan épületekben vagy járművekben, ahol hűtés, fűtés, páratartalom-szabályozás és levegőtisztítás érhető el; a korszerű rendszerek energiatakarékosak és intelligens vezérléssel működnek. Anyag- vagy felülettudományban a kondicionálás a felületi vagy belső tulajdonságok javítását célozza meg, különösen hőkezeléssel vagy felületkezelésekkel.