koleszterinmolekulák

Koleszterinmolekulák, vagyis koleszterin, egy zsírban oldódó szteroid molekula, amely minden állati sejttípusban megtalálható. Ez egy fontos szterol, amely létfontosságú a sejtek szerkezetének és működésének fenntartásához. A koleszterinmolekulák kettős szerepet töltenek be az emberi szervezetben.

Egyrészt a koleszterin a sejthártya alapvető építőköve. Beépül a kettős lipidrétegbe, ahol szabályozza a membrán fluiditását és átjárhatóságát. Segít fenntartani a sejthártya integritását, és befolyásolja a membránhoz kötődő fehérjék működését. Másrészt a koleszterin a hormonok, az epe-savak és a D-vitamin előanyaga. A mellékvesekéreg által termelt szteroid hormonok, mint például a kortizol és az aldoszteron, a koleszterinből származnak. Az epe-savak, amelyek a zsírok emésztésében játszanak kulcsszerepet, szintén a májban koleszterinből képződnek. A D-vitamin szintézise is a koleszterinből indul ki a bőrben napfény hatására.

A koleszterint a szervezet maga is képes előállítani, főként a májban, de élelmiszerekkel is bevihető, különösen állati eredetű termékek fogyasztásával. A vérben a koleszterin lipoproteinek formájában szállítódik. A lipoprotein-denzitás alapján megkülönböztetünk alacsony denzitású lipoproteineket (LDL) és magas denzitású lipoproteineket (HDL). Az LDL-t gyakran "rossz" koleszterinnek nevezik, mivel túlzott mennyiségben hozzájárulhat az artériák falának lerakódásához, ami érelmeszesedéshez vezethet. A HDL-t viszont "jó" koleszterinnek tekintik, mert segít eltávolítani a felesleges koleszterint a szövetekből és a véráramból.