koherenciával

A koherencia a rendszerek vagy szövegek egységét és következetességét leíró fogalom. Az elemek közötti kapcsolatok minősége határozza meg, hogy mennyire érthető és megbízható az egész. Az értelmezése területenként különbö lehet: nyelvi, fizikai, logikai vagy számítástechnikai kontextusokban.

Nyelvészeti és szövegelméleti értelemben a koherencia annak a képessége, hogy a mondatok egymáshoz kapcsolódnak szemantikai és tematikai síkon. Ennek eszközei a referenciák és leképezések, ismétlések, szinonimák, és a logikus átmenetek. A szöveg koherenciája nem csupán a mondatok helyes egybeállítása, hanem a kontextus megértését is támogatja.

Fizikai koherencia a hullámok fázis- és amplitúdó-kapcsolata. Temporal koherencia alatt hosszú ideig fennmaradó fázisviszonyokat értünk, spatial koherencia pedig a hullámfrontok térbeli egységét jelenti. A koherencia mérhető függvényekkel és mutatókkal; interferometriai eljárásokban, lézerekben vagy holográfiában használják. A koherencia hossza vagy a koherencia függvényének sávszélessége meghatározza, mennyire lesznek láthatók az interferenciák.

Logikai és filozófiai értelemben a koherencia a hitrendszer belső egységét és összhangját jelzi. A koherenciaelmélet szerint egy állítás igazsága abban mérhető, mennyire illeszkedik egymáshoz a többi hittel és elképzeléssel.

Számítástechnikai kontextusban a koherencia fontos fogalom: több processzoros rendszerekben biztosítja, hogy a különböző memória-tartalmak egyezzenek, amikor egy adatrész módosul. Ezt cache-koherencia protokollokkal és rendszerarchitektúrákkal érik el.