kizsákmányolással

A kizsákmányolás olyan társadalmi és gazdasági jelenség, amelyben valaki a hatalmi viszonyok kiaknázásával értéket nyer mások rovására. Gyakran a munkavállalók vagy erőforrások áruként való használata fordul elő anélkül, hogy a résztvevők méltányos ellenszolgáltatást, jogi védelmet vagy részvételi jogaikat megkapnák. A jelenség számos formában megjelenhet, például gazdasági kizsákmányolásban (alacsony bér, túlmunka, rossz munkakörülmények, jogi védelem hiánya), gyermekmunka és emberkereskedelem útján történő kizsákmányolásban, vagy környezeti kizsákmányolásban, amely során erőforrásokat túlhasználnak és súlyos környezeti ártalmakat okoznak.

Jogilag és politikailag a kizsákmányolás elleni fellépés a nemzetközi jogban és a hazai jogban is központi feladat. Az ILO konvenciói a kényszermunka tilalmát, a gyermekmunka korlátozását és a méltányos munka körülményeit célozzák meg, miközben a jogvédő szervezetek a vállalatok beszállítói láncainak átláthatóságát és felelősségre vonhatóságát sürgetik. A megelőzés érdekében gyakran alkalmazzák a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR), kockázatkezelés és igazságos kereskedelmi gyakorlatok eszközeit, hogy a kizsákmányolás forrásait megszüntessék vagy mérséljék. A jelenség megértése segít a társadalmi igazságosság és a gazdasági fejlődés közötti összhang kialakításában.