kilengéseket

Kilengések a fizika, mérnöki tudományok és méréstechnika területein használt kifejezés, amely olyan jelenségeket foglal magába, amikor egy fajlagos mennyiség ki- vagy elmozdul a referenciaértéktől, vagy időben változik. A kilengések lehetnek rövid ideig tartó ingadozások, illetve hosszabb ideig fennálló elmozdulások, és sok esetben különböző rendszerekre jellemzőek.

Kategóriái közé tartoznak a mechanikai kilengések, az elektromos kilengések és a mérési kilengések. Mechanikai kilengések alatt érthetők a testek, szerkezetek vagy alkatrészek oldalirányú vagy tehetetlenségi elmozdulásai, például a gerenda elhajlása, rotorok forgómozgása vagy lengőcsuklók mozgása. Elektromos kilengések alatt a feszültség vagy áram időben változó ingadozásait értjük, amelyek közé tartoznak az átmeneti jelenségek, Flicker és harmonikus torzítás. Mérési kilengések pedig a szenzorok és mérőberendezések által adott jelben megfigyelhető zajt, eltolódást vagy driftet jelentik.

Okai közé tartoznak a dinamikus terhelések, rezonancia, csillapítás hiányosságai vagy anyag- és gyártási hibák, illetve mérési rendszerek esetében a környezeti hatások és a kalibrációs pontatlanságok. A kilengések hatásai lehetnek kisebb teljesítménycsökkenés, szerkezeti fáradás vagy biztonsági kockázatok, valamint gyenge adatminőség vagy állandó zaj.

Elemzése általában időfüggvényes sorozatok és spektrális elemzések felhasználását jelenti; szerkezeteknél modal- és dinamikai vizsgálatokkal, szabályozási rendszereknél pedig aktív csillapítással és zajcsökkentéssel foglalkoznak. A megelőzés és mérséklés célja a merevség növelése, csillapítás fokozása, rezgés- és feszültségmentesítés, illetve hálózati vagy mérési rendszerek stabilizálása.