kiegyensúlyozók

Kiegyensúlyozók olyan eszközök vagy rendszerek, amelyek célja a mechanikai egyensúly fenntartása és a kiegyensúlytalanságból adódó rezgések csökkentése. Használhatók forgóalkatrészeknél és más dinamikus rendszereknél, ahol a kiegyensúlyozatlanság növeli a zajt, a kopást és az energiaveszteséget.

A kiegyensúlyozás alapelvei közé tartozik a statikus és a dinamikus kiegyensúlyozás. Statikus kiegyensúlyozásnál a tömeg eloszlása tengely körüli forgás közben nem hoz létre nettó nyomatékot. Dinamikus kiegyensúlyozás esetén a tömegeloszlást több síkban és gyakran két síkban kompenzálják, hogy a működés közbeni rezgéseket is minimalizálják. Az eszközök lehetnek passzívak, például külső tömegek, amelyek elhelyezésével ellensúlyozzák a kiegyensúlytalanságot, vagy aktívak, amelyek szenzorok és aktuátorok segítségével valós időben korrigálnak.

Kiegyensúlyozó rendszereket széles körben alkalmaznak industrialis környezetben: turbogépek, ventilátorok, szivattyúk, hajtóművek és más forgó berendezések esetén, de autók kerekeinek kiegyensúlyozása is gyakori alkalmazás. A modern rendszerek gyakran dinamikus, aktív kiegyensúlyozást valósítanak meg, amely jelalapú kontrollal folyamatosan reagál a változó terhelésre és sebességre.

Előnyei közé tartozik a rezgés- és zajcsökkentés, a kopás és a fatöréses terhelések mérséklése, hosszabb élettartam és energiahatékonyság. A kiegyensúlyozók kiválasztása és beállítása a konkrét alkalmazástól függ, figyelembe véve a működési sebességeket, terheléseket és a kívánt zajszintet.