keresztezdésnél

Keresztelésnél, or more precisely a keresztség helyzetére utaló kifejezés, a kereszténység egyik fő szentségét, a keresztséget jelöli. A szó a magyar keresztelés szóalakból ered, amely a keresztény hitbe történő beavatkozás, közvetlenül a hitvallás és a hitközösséghez való csatlakozás aktusát írja le. A keresztelés a római katolikus, keleti orthodox és számos protestáns hagyományban sajátos beavatási szertartás, amelyekben a helyi közösségek gyakorlata különbözhet.

A szertartás során az víz jelképezi a tisztulást és az újjászületést Krisztusban. A keresztség történhet vizes öntettel (affúzió) vagy részleges, teljes merítéssel (merülés), a hagyomány és a helyi gyakorlat szerint. A Szentháromság nevében történő kijelentés vagy imádság minden esetben a hitvallás része. Katolikus és ortodox közösségekben előfordulhat további elemek, például olajjal való megkenteés (keresztszentelés), a fehér ruhába öltöztetés és a gyertyagyújtás. A keresztelők (keresztapa/keresztanya) ígéretet tesz a keresztségben részesülő személy hitben való támogatására és nevelésére.

A keresztség általában a közösséghez való csatlakozás és a keresztény életbe való beavatás szertartása. Gyakorlata vallásonként eltérő: egyes felekezetek kisgyermekeknél, mások felnőtteknél, személyes hitvallásra alapozva végzik. Magyarországon a keresztség széles körben gyakori esemény, amely a helyi templomban történik és a hitélethez való hivatalos tagságot jelöli.

A kifejezés formája, keresztelésnél vagy keresztségnél, különböző nyelvi kontextusokban a történelmi és nyelvi sejtések alapján használható az időpont megjelölésére: a beszédhelyzettől függően “keresztelésnél” vagy a hozzátartozó mondattípusban.