immobilizálása

Immobilizálása, vagy immobilizáció, olyan folyamat, amelynek során egy testtájat vagy egyes végtagokat úgy rögzítenek, hogy mozdulatlanná váljanak. A cél általában a gyógyulás elősegítése, a rossz helyzet vagy húzódás megakadályozása, a fájdalom csökkentése és a szövődmények elkerülése.

A immobilizálás módjai közé tartozik a külső és a belső rögzítés. Külső immobilizáció során gipsz, műanyag-öntvény, sín vagy kötszeres rögzítés jöhet szóba, esetenként merevítésként vagy megtámasztásként. Belső immobilizáció vagy belső rögzítés olyan sebészeti beavatkozásokkal történik, amelyek során csavarokat, lemezeket vagy külső fixátorokat alkalmaznak a csontok vagy ízületek közelében a mozgás közvetlen korlátozására. Ezen túlmenően léteznek ideiglenes vagy távognál is alkalmazható technikák, például transzfer vagy hosszantartó kötő- és sínrögzítés.

Indikációk közé tartoznak a törések, ficamok, diszlokációk és szalagsérülések gyógyulásának támogatása, valamint műtéti utáni stabilizáció és a sérülés vagy betegség miatti funkciók védelme. A kezelés célja a helyes helyzet fenntartása, a fájdalom csökkentése és a gyógyulási folyamat optimalizálása, amely hozzájárul a korrekt mobilitás visszanyeréséhez.

Kockázatok közé sorolhatók a bőrnyomásból vagy nyirkosodásból adódó bőrsérülések, izom- és ízületi merevség, izomatrófia, végtagi ödéma és ritkán trombózis vagy fertőzés. Gondozásban fontos a rendszeres bőrvizsgálat, keringés- és érzészavarok ellenőrzése, szükség szerint bőrgyógyászati vagy fizioterápiás beavatkozás, és az immobilizált végtag fokozatos, szakember által meghatározott mozgatása a rehabilitáció során.