hmérsékletkülönbségek

Hmérsékletkülönbségek a levegő hőmérsékletének térbeli vagy időbeli eltéréseit jelentik. Ezek lehetnek lokálisak, például egy város és a környező vidéke között, vagy szélesebb skálán megfigyelhetők földrajzi területek, évszakok vagy éghajlati zónák szerint. A hőmérsékletet leggyakrabban Celsiusban adják meg, de előfordul Fahrenheit-kifejezés is.

A különbségek kialakulásának fő okai közé tartozik a földrajzi fekvés (latitúdó, hossz), a tengerszint feletti magasság, a vízfelületek közelsége és azok hőkapacitása, felületi összetétele és albedoja, felhőzet, szélirány és -sebesség, illetve a városi környezet hatásai. Vertikálisan a hőmérséklet jellemzően csökken a magasság növekedésével, ezt a környezeti lapszusnak hívják; éjjel inversziók is kialakulhatnak, amikor a talajfelület gyorsabban hűl, mint a felette levő levegő.

Példák a gyakorlati megfigyelésre: nappal nagy a hőmérséklet-különbség sivatagi vagy sivatagszerű területek és a tengerpart között, mert a víz lassabban melegszik és hűl; városi hősziget hatás gyakori, amikor a négyzetkilométerek nagy aszfaltréteggel és kevés zöldfelülettel melegebbek, mint a környező vidék. Éjszaka a felszín közelében lezajló hűlés mikroklímát alakíthat ki.

Mérése hagyományosan standard meteorológiai állomásokkal történik: a talajszint felett néhány méterrel és a Stevenson-színbe helyezett hőmérők segítségével, hogy összehasonlítható adatsort kapjanak. A hmérsékletkülönbségek fontosak az időjárási előrejelzésekben, a mezőgazdaságban, az építészetben és a várostervezésben, valamint a klímaváltozás vizsgálatában.