hamisítókat

A hamisítókat olyan személyeknek tekintik, akik jogellenesen készítenek vagy terjesztenek hamis pénzt, hamisított dokumentumokat vagy más értéket megtévesztés céljából. A hamisítókat tehát többféle tevékenységben találhatjuk, ilyen például a pénz- és bankjegyhamisítás, hivatalos okiratok hamisítása, illetve a műtárgyakra és aláírásokra irányuló hamisítás.

A hamisítókat következésképp különböző formákban érinthetik: pénz- és valutahamisítás (bankjegyek és értékpapírok hamisítása), dokumentum-hamisítás (útlevél, személyazonosító okmányok, szerződések) illetve az áruk és műtárgyak megtévesztő előállítása és forgalmazása. A motivációk között gyakran a rövid távú anyagi haszon szerepel, de előfordul költségvetési vagy politikai célú hamisítás is.

A jogi keret szerint a hamisítás büntetőjogi kategória, amelyet a legtöbb jogrendszer büntetőjogi felelősségre vonással sújt. A büntetések mértéke országonként változik, de általában magukban foglalhatnak börtönbüntetést és pénzbírságot; súlyosabb vagy ismétlődő esetekben hosszabb szabadságvesztés is kiszabható.

A megelőzés és azonosítás érdekében bankok, pénzügyi intézmények és hatóságok közösen dolgoznak a védelmi elemek fejlesztésén és a pénz- illetve dokumentumvédelmi szabályok szigorításán. A védelmi elemek közé tartoznak például vízjelek, speciális tinták és mikrotekintiók, UV-tesztelés és egyedi azonosító sorozatszámok. Nemzetközi szinten is folyamatos együttműködésre van szükség a hamisítás elleni harcban.