forrásmegjelölésrl

Forrásmegjelölésről a tudományos és szakmai írásban a források azonosítását és felelősségvállalását szolgáló gyakorlat. Célja, hogy az olvasó megismerhesse, honnan származnak az állítások, ellenőrizhető legyen a forrás, és elkerülhető legyen a plágium.

A gyakorlat két fő eleme: az in-text hivatkozások és a végső forráslista. Az in-text hivatkozások a mondatban vagy a bekezdés végén adják meg a szerzőt, a publikáció évet; oldalakat is meg lehet adni idézet esetén. A forráslista részletes leírást ad a forrásról (szerzők nevei, cím, kiadás, kiadó vagy folyóirat, év, oldalszámok, DOI vagy URL).

Szabványok és gyakorlat: a hivatkozási rendszerek közé tartoznak a különböző stílusok (APA, MLA, Chicago, Harvard). A magyar intézmények gyakran meghatároznak saját útmutatókat, de a lényeg a következetesség és a teljes forrásadatok megadása. Elektronikus források esetében gyakran szükséges a DOI vagy az URL feltüntetése, az elérés dátumának megadása pedig egyes stílusoknál követelmény lehet. A forrásmegjelölés érdekében érdemes nyilvántartást vezetni a felhasznált irodalomról.