folyósítás

Folyósítás vagy folyósítási folyamat a magyar nyelvben az a művelet vagy állapot leírására használatos, amelyben egy anyag folyékonnyá válik vagy olyan állapotba jut, hogy folyik. A szó a folyós (folyékony) melléknévből és az -ítás képzőből származik, és általános fogalomként több tudományterületen és ipari ágazatban alkalmazható. Gyakori specifikációja a cseppfolyósítás, amely kifejezetten gázok folyékony állapotba hozását jelenti.

A fogalom széles körben előfordul a fizikában, kémiai technológiákban, geotechnikában és anyagtudományban. Például a földgáz cseppfolyósítása (LNG-előállítás) során a gázokat hűtéssel és nyomáscsökkentéssel folyékony halmazállapotba hozzák, hogy tárolása és szállítása gazdaságosabb legyen. Hasonlóan a cryogenikában nitrogént, héliumot vagy oxigént liquefikálnak. Geotechnikában a talajfolyósítás olyan jelenség, amikor sófürdővel telített, laza talajok hosszabb vagy földrengés hatására részlegesen elveszítik szilárdságukat és folyékonyan viselkednek. Anyagtudományban a megmunkálási folyamatok részeként is előfordulhat, például olvadás vagy más folyékony állapotba jutás.

A kifejezést field-specifikus kontextusban érdemes pontosítani, például cseppfolyósítás, olvadás vagy talajfolyósítás megnevezésekkel, hogy egyértelmű legyen, milyen változásról van szó. See also: cseppfolyósítás, olvadás, talajfolyósítás.