fokoztatást

Fokoztatás a fokoztatni igéből képzett főnév, amely egy jelenség intenzitásának, mértékének vagy gyakoriságának növelését, fokozását jelöli. A szó a fokozat (szint, mérték) köznyelvi gyökérből képződik az -ás képzővel. A fokoztatás szóban a cselekvés vagy folyamat neve van kifejezve, és általános jelentésben a történő növekedés szándékosságára utal.

Általános használatban a fokoztatást gyakran hallani olyankor, amikor egy cselekvést vagy paramétert szándékosan, fokozatosan, egyre erőteljesebben növelnek. Például beszélhetünk a tempó fokoztatásáról, a tevékenység intenzitásának növeléséről vagy egy intézkedés szintjének emeléséről. A kifejezés általában arra utal, hogy az adott jelenség megszokott szintjénél nagyobb dinamikával vagy nagyobb terheléssel jár a további lépések sorozata.

Tudományos és technikai kontextusokban a fokoztatás gyakran a beviteli erő, terhelés, hőmérséklet vagy jel erősítésének szándékos növelését írja le. A klinikai kutatásokban például előfordulhat dózisfokoztatás vagy egyéb fokozatos mértéki emelés a hatékonyság és biztonság vizsgálatakor.

Jelentésbeli különbségek között szerepel, hogy a fokoztatás általában tervszerű, aktív növelést jelöl, míg a semlegesebb növekedés kifejezések szélesebb körben használhatók. A rokon fogalmak közé tartozik a fokozás és a növelés, amelyek finom árnyalatkülönbségeket hordozhatnak a kontextustól függően.

Lásd még: fokozat, fokozatos, növelés, fokozás.