flagellátok

Flagellátók, más néven flagelláta, olyan egyszemélyes eukarióták csoportja, amelyek zászlócsöveik segítségével mozognak. Ezek rendkívül változatosak méretben és életmódban: megtalálhatók a tengervízben, édesvízben, nedves talajban, planktonban és biofilmekben. Néhány faj fotoszintetizál, mások heterotrófok; néhányan mixotrófok, azaz egyszerre táplálkoznak és fotoszintetizálnak. A flagellátókat hagyományosan a planktonban élő, mozgó protisták köré sorolják.

Mozgásukat flagellumok biztosítják; lehet egy vagy több flagellum, amely a sejtfelszín különböző részein helyezkedik el. Reprodukciójuk általában aszexuális, bináris osztódással történik; néhány csoportban előfordulhat meiózis és megtermékenyülés. A sejtek gyakran mutatnak jellegzetes szerkezeti jegyeket, például szemfoltot, amely a fényérzékelést segíti.

Az ökológiában a flagellátók sokféle szerepet töltenek be: fotoszintetizáló flagellátók a plankton primerproduktorai, míg mások a törmelék és a mikroorganizmusok lebontásában vesznek részt. Néhány csoport parazita vagy endo- és ectoparazitákat okoz állatokban és emberekben, például Giardia intestinalis vagy Trypanosoma fajok. A dinoflagelláták közé tartozó fajok időnként algavirágzásokat okoznak, és hatással lehetnek a tengeri ökoszisztémákra.

Rendszertan és kutatás: a flagellátók nem egységes taxon. A modern rendszertan a különböző kládokba sorolja őket, például Euglenozoa, Dinoflagellata és Kinetoplastea csoportokban. Modellorganizmusként gyakran említik a Chlamydomonas reinhardtii és a Giardia spp.-t a molekuláris biológiában és az ökológiában végzett kutatások példájaként.