fertzképessége

Fertőzőképességnek nevezzük azt a jellemzőt, hogy egy fertőző egyén mennyire képes átadni a kórokozót más fogékony személyeknek. Egyszerűen fogalmazva meghatározza a továbbítás valószínűségét érintkezéskor és a fertőző időszakban bekövetkező átadások gyakoriságát.

Az alapvető reprodukciós szám (R0) a fertőzőképesség összefoglaló mutatója: egy fertőző személy átlagosan hány fogékony egyént fertőz meg a betegség elején. Az R0 értékét befolyásolja a továbbítás valószínűségének, a kapcsolatok gyakoriságának és a fertőző időszak hosszának kölcsönhatása. A gyakorlatban ezt epidemiológiai adatokból és modellekből becslik.

Az érintett tényezők közé tartozik a kórokozó tulajdonságai (stabilitás a környezetben, virulencia), a gazdaszervezet immunállapota és viselkedése, a terjedési útvonalak (cseppfertőzés, légtérben terjedés, érintkezés vagy vektor-közvetítés), valamint a környezeti körülmények (zsúfoltság, higiénia). Fertőzőképesség időben változó lehet, például az infekció korai szakaszában és preszimptomatikus vagy aszimptomatikus időszakban, ami bonyolítja a fertőzés terjedésének megértését.

Példák: a kanyaró rendkívül fertőző a fertőző időszak alatt; a bárányhimlő és a tuberkulózis terjedése körülményektől függően jelentős lehet; a SARS-CoV-2 fertőzőképessége időben és térben változott, részben az oltások és közegészségügyi intézkedések hatására.