egészségbiztosítás

Egészségbiztosítás olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amely a lakosok egészségügyi ellátásának finanszírozását és elérését közös kockázatvállalás alapján biztosítja. Célja, hogy a betegségek és egészségügyi szükségletek költségeit megosszák a társadalom tagjai között, és az alapvető orvosi ellátáshoz való hozzáférés mindenkinek biztosított legyen, függetlenül az egyén anyagi helyzetétől.

Magyarországon a közegészségügyi ellátás kötelezően biztosított a lakosok számára, finanszírozását a társadalombiztosítási járulékkal és az állami költségvetés hozzájárulásaival biztosítják. A biztosítottak számára fedezett ellátások közé tartozik a háziorvosi és járóbeteg-szakellátás, a kórházi ellátás és bizonyos gyógyszer-támogatások; egyes szolgáltatásokért térítési díj vagy korlátozások érvényesülhetnek.

A rendszer finanszírozása jellemzően munkavállalói és munkáltatói járulékokból, valamint állami támogatásokból történik, miközben a magán egészségbiztosítás kiegészítőként létezhet. A közhatalom felelős a szolgáltatások megrendeléséért és finanszírozásáért, az intézményi szerkezet pedig közintézmények és magánszolgáltatók együttműködésével működhet. A biztosítottak jogai közé tartozik a fedezett ellátások igénybevétele, illetve a szükség szerint választási lehetőségek bizonyos mértékig.

Nemzetközi összevetésben az egészségbiztosítási rendszerek alapelvei – egyetemes lefedettség, költségmegosztás és biztosított számára hozzáférés – hasonlóak, bár a finanszírozás módja és a kizárólagos vagy kiegészítő jelleg különbözhet országonként. A határátlépés esetén előfordulhat kereszt-szövetkezés a külföldi ellátás igénybevételekor, és egyes országokban előnyben részesítik a magánbiztosítási megoldásokat.