borításról

A borítás vagy bevonat olyan réteg, amely egy alapfelületre kerül, és célja a felület védelme, funkcionális tulajdonságainak módosítása vagy esztétikai megjelenés növelése. A borítás gyakran tartalmaz pigmenteket, kötőanyagokat és adalékanyagokat, és lehet vékony vagy vastag a felhasználási céltól függően. A bevonat a korrózió elleni védelemben, kopásállóságban, hő- vagy elektromos tulajdonságok módosításában, illetve vizuális megjelenés javításában játszik szerepet.

Aborítási területek között megtalálhatók a védőborítások, amelyek például epoxik vagy poliuretánok a fémfelületekre a korrózió elleni védelem érdekében; a díszítő bevonatok, mint a lakkozott vagy metálos felületű rétegek; valamint a funkcionális bevonatok, amelyek speciális tulajdonságokat adnak, például hőállóságot, elektromos szigetelést vagy önkiolvadó/önfertőtlenítő képességet.

Az alkalmazási módszerek közé tartozik a galvanikus (elektrolitikus) lerakás, elektrolit nélküli felvitel, illetve a fizikai vagy kémiai párologtatásos technikák (PVD, CVD), továbbá a porbevonat és hőspray eljárások. Az előkészítés kulcsfontosságú: a felület tisztítása, érdesítése és a tapadást növelő előkészítő kezelés.

A minőség szempontjai közé tartozik a bevonat vastagsága, adhéziója, felületi egyenetlenségei, valamint a korrózió-, kopás- és UV-állóság. Idővel a borítás elhasználódhat, repedezhet vagy leválhat, ezért szükség esetén karbantartás vagy cseréje válhat szükségessé.