borkészítés

Borkészítés a szőlőből bor előállításának összetett folyamata, amely a szőlőtermesztéstől a palackozásig terjed. A folyamat a szőlőfajta, a talaj és az éghajlat függvénye, és magában foglalja a szüretet, a must előállítását, az erjedést, az érlelést és a palackozást.

Az előkészítés legelső lépése a szüret, amikor érlelt szőlőszemeket gyűjtenek. Ezt követi a zúzás vagy préselés, amellyel a mustot kinyerik a bogyókból. Az erjedés során a cukrok alkohollá alakulnak az élesztő hatására. A vörösboroknál a must a bőrökkel együtt erjed, ami színt és tannint ad; a fehérboroknál pedig gyakran rövidebb érintkezés van a bőrökkel, vagy annak hiánya van, így a szín és az aromák eltérőek. A hőmérséklet és a használt élesztő befolyásolják a bor stílusát és savait. Malolaktikus erjedés néha segít lágyítani a savakat.

Az erjedés befejezésével következik az érlelés és a stabilizálás. Az érlelés lehet acél-, beton- vagy fahordós, amelyen a bor aromái és textúrája fejlődnek. A derítés, szűrés és stabilizálás a palackozás előtti utolsó lépések, és a palackozás után a bor nyugalomba kerül vagy további érlelést igényelhet.

Magyarországon a borkészítés hagyományai gazdagok. A legismertebb borvidékek közé tartozik Tokaj-Hegyalja, Eger, Villány és Szekszárd. A tokaji aszú desszertborokat például botritizált szőlőből készítik; a hazai kínálatban sokféle stílus található, a száraz fehérektől a testes vörösökig, olyan fajtákkal, mint furmint, hárslevelű és kékfrankos.