biztosítítók

Biztosítók olyan pénzügyi intézmények, amelyek biztosítási szerződéseket kötnek és díj ellenében vállalják, hogy az adott kockázat bekövetkezése esetén kárt vagy szolgáltatást fizetnek. A díjakból finanszírozzák a kifizetéseket, és tartalékokat képeznek a várható és váratlan követelések fedezésére. A biztosítók a díjbevétel mellett befektetésekből származó hozamokra is támaszkodnak a tartalékok intenzívebb finanszírozásához.

Főbb tevékenységek közé tartozik az életbiztosítás (életbiztosítás, járadékok, nyugdíjbiztosítás) és a nem-életbiztosítás (például gépjármű-, felelősség-, lakás- és egészségbiztosítás). Emellett előfordul a nyugellátási vagy nyugdíjbiztosításokra vonatkozó termékek és az újr biztosítás (reinsurance), amely a kockázatok további megosztását szolgálja. A biztosítók kockázatértékelést végeznek, díjakat állapítanak meg, a befizetett díjakból tartalékokat és befektetéseket kezelnek, valamint kár- és igénykezelést folytatnak.

Szabályozás és felügyelet: a biztosítók működését jogszabályok alakítják, és a piac felügyeletét szigorú szabályokkal biztosítják. Az Európai Unión belül a Solvency II előírásai hatályosak, amely tőkekövetelményeket és átláthatósági követelményeket ír elő. Magyarországon a biztosítói piacot a Magyar Nemzeti Bank felügyeli, és a tevékenységre vonatkozó hazai jogszabályok szerint működnek.

Piaci struktúra és szolgáltatások: biztosítók gyakran közvetítők vagy bankok által, illetve közvetlen értékesítéssel érhetőek el. A fogyasztói védelem érdekében kiemelt figyelmet kap a szerződéses feltételek egyértelműségével és a panaszkezelési folyamatokkal. A kapcsolódó kockázatok közé tartozik a befektetési hozamok bizonytalansága, a tartalékképzés összetettsége, technológiai és kiberkockázatok, valamint a változó jogi és gazdasági környezet.