anyagjog

Anyagjog a jogágak közül az a része, amely a jogalanyok jogait és kötelezettségeit, valamint a jogviszonyok tartalmát és határait határozza meg. Meghatározza például, mikor érvényes egy szerződés, mi minősül jogellenes magatartásért járó felelősség, illetve melyek a tulajdonjogok és személyiségi jogok.

Az anyagi jog a jogviszonyok tartalmát, a jogalanyok jogosultságait és kötelezettségeit rögzíti, párhuzamosan a büntető anyagi joggal. Ezzel szemben az eljárási jog (procedurális jog) szabályozza, hogyan lehet ezeket a jogokat jogszerűen érvényesíteni: a jogorvoslati eszközöket, peres és nem peres eljárásokat, bizonyítási rendet.

Főbb területek közé tartozik a kötelmi jog (szerződések és kötelezettségek), a tulajdoni jog (dolgok és ingatlanok), a személyiségi jogok, a családjog és az öröklési jog, a kereskedelmi jog és a munkajog, valamint a büntető anyagi jog. Ezek a jogterületek meghatározzák, hogyan keletkeznek, módosulnak és vésznek el a jogviszonyok, illetve milyen jogkövetkezményekkel járnak a jogellenes vagy jogos magatartások.

Forrásai a törvények és rendeletek mellett a joggyakorlat, a bírói döntések és a nemzetközi egyezmények, amelyek befolyásolják a nemzetközi és belföldi jogrendszerben a normák értelmezését. A folyamatos jogalkotás és joggyakorlatváltozás révén az anyagjog alkalmazása és tartalma progreszív módon alakul.