allelális

Az allelális fogalom a genetika területén a gének adott lokuszán előforduló változatokra utal. Minden diploid élőlényben egy lokuszon általában két allél található; ezek lehetnek azonosak (homozygot) vagy különbözők (heterozygot). Az allélokat mutációk, rekombinációk vagy génduplikációk révén hozhatók létre, és populációk szintjén az allélfrekvenciákkal jellemzik őket. Az allélfrekvenciák változását befolyásolja a szelekció, genetikai sodródás, migráció és mutáció, és a Hardy–Weinberg-elmélet leírja a két allél esetén a genotípus-frekvenciák kapcsolatát a véletlenszerű párosodás feltételei mellett.

Az allelális variációk befolyásolják a fenotípusokat különböző módon: dominancia, ko-dominancia vagy részleges dominancia alapján az egyes allélok kifejeződése eltérő lehet. A genetikai vizsgálatok során az allélok megnevezése és azonosítása segíti a betegség kockázatának, a gyógyszerre adott válasznak vagy a növény- és állattenyésztési tulajdonságok megértését.

Jelentőség: allelális variációk a genetika központi elemei, mert lehetővé teszik a genetikai variációk feltérképezését, a populációk közti összehasonlítást, valamint személyre szabott orvoslás és tenyésztési programok megtervezését. A témát széles körben tanulmányozzák molekuláris genetika, populációgenetika és betegségtérképezés területein.