alapértelmezések

Az alapértelmezések (alapértelmezés, többes szám: alapértelmezések) olyan értelmezések vagy jelentések, amelyeket általában kiindulóként vesznek figyelembe egy adott nyelvi, logikai vagy számítástechnikai rendszerben. Ezeket a kiindulópontokat általában a kontextus hiányában vagy a legszokottabb, tipikus értelmezés alapján alkalmazzák.

Nyelvészetben és szókészlet-leírásban az alapértelmezett jelentés a szó vagy kifejezés elsődleges, leggyakoribb értelmezése. A polysemia vagy homonimia esetén az alapértelmezés kiindulópontot ad a többi jelentés felderítéséhez; a pontos értelmezést a kontextus dönti el.

Formális szemantikában és logikában az alapértelmezett értelmezések olyan kiinduló modelleket jelentenek, amelyeket a későbbi, kontextus hatására felülírható következtetések alapjául használnak. Nem-monotikus érvelésben például tipikus helyzetekre vonatkozó szabályokat alkalmaznak; ha új információ érkezik, az alapértelmezett értelmezést módosíthatják vagy elvethetik.

Számítástechnikában és információs rendszerekben az alapértelmezett értelmezés azt jelenti, hogy a program vagy rendszer a felhasználói beállítások hiányában egy előre meghatározott alapértelmezett értéket használ. Például az operációs rendszerek és alkalmazások gyakran UTF-8 kódolást és a helyi beállításokra vonatkozó alapértelmezett értéket alkalmaznak.

Az alapértelmezések előnyösek, mert gyors döntéseket tesznek lehetővé és egységességet adnak. Ugyanakkor félreértelmezésekhez vezethetnek, ha a kontextus vagy célközönség eltérő; ezért fontos a disambiguáció, a kontextus-kiegészítés vagy a felülíró szabályok.

Összegzésként az alapértelmezések kiindulópontként szolgálnak a jelentések meghatározásában, de megbízható értelmezéshez szükség van kontextusra vagy explicit felülírásokra.