Konfigfájlok

A konfigfájl olyan adatokból álló fájl, amely egy szoftver vagy rendszer viselkedését beállítások formájában tárolja. Célja a könnyű módosíthatóság felhasználó vagy rendszergazda részéről anélkül, hogy a forráskódot módosítani kellene.

Formátumai között a leggyakoribbak az INI, YAML, JSON, XML és TOML. Az INI egyszerű kulcs‑érték párokat tartalmaz; a YAML és a TOML hierarchikus szerkezetet, a JSON pedig szigorú szintaxist használ. Platformtól függően előfordulnak speciális változatok, például plist macOS-re vagy Properties Java-alapú környezetben.

Elhelyezés szerint lehetnek rendszerszintű és felhasználói beállítások. Unix-szerű rendszereken gyakran /etc vagy /usr/share/[alkalmazás], és a felhasználók saját könyvtárukban találhatók. Windows-on a registryben vagy .config, .ini fájlokban lehetnek a beállítások. A hely és a jogosultságok befolyásolják a hozzáférést és a biztonságot.

A szerkesztés során fontos megérteni az adott formátum szintaxisát és elkerülni a konfliktusokat. Megjegyzésekhez gyakran # vagy ; használatos; a kulcs‑érték párokat általában kulcs = érték vagy kulcs: érték formában írják. A változtatásokat érdemes verziókövetéssel követni, és szükség esetén a fájlt validálni. A kódolás általában UTF‑8.

Az alkalmazások általában induláskor olvassák be a konfigurációt, de sok esetben támogatnak dinamikus újratöltést is. A változások lehetnek azonnal életbe lépőek vagy csak az alkalmazás újraindításával érvényesülnek. Megfelelő útvonal és jogosultság biztosítja az olvashatóságot.

Biztonság: a konfigurációs fájlok gyakran tartalmaznak érzékeny adatokat, ezért fontos a korlátozott hozzáférés és szükség esetén titkosított tárolás, valamint az integritás ellenőrzése.

Használatuk széles körű: operációs rendszerek, szerveralkalmazások, fejlesztői eszközök és asztali programok is támaszkodnak konfigurációs fájlokra.