Kiülepedések

Kiülepedések (kiülepedés) a folyadékokban vagy gázokban oldott anyagokból és részecskékből képződő szilárd halmazállapotú lerakódások, amelyek a megváltozott körülmények hatására kicsapódnak vagy leülepednek. Az előfordulást befolyásolja a hőmérséklet, nyomás, pH, koncentráció és a folyadék áramlási viszonyai. A kiülepedés lehet fizikai (lerakódás a suspensionból) vagy kémiai (oldható anyagok kioldódása és kicsapódása), és előfordulhat szárazföldi vagy víz alatti környezetben egyaránt.

Mechanizmusai közé tartozik a fizikai kiülepítés, amikor a részecskék lassan leülepülnek a gravitáció hatására, a kémiai kiválás, amikor ionokból oldhatatlan vegyületek keletkeznek, továbbá az evaporit kiülepedés, amely során a párolgás hatására a koncentráció megemelkedik és sók rakódnak ki. Biogeokémiai kiülepedés során élő szervezetek befolyásolhatják a lerakódások összetételét és mennyiségét.

Előfordulási formák és példák közé tartoznak a sedimentumképződés geológiai környezetben (szenes, üledékes kőzetek kialakulása), a tavak és tengerek képződményei, például karbonátos vagy szilikátos lerakódások, valamint üregekben kialakuló képződmények (tavak travertinjai, barlangi mészkőbázisok). Ipari környezetben a kiülepedések gyakran gondot okoznak, például vízkő- és kombrém-lerakódások formájában, amelyek csővezetékekben és kazánrekonstrukciókban mérséklik a hatékonyságot.

Jelentősége abban rejlik, hogy a kiülepedések segítenek megérteni a környezeti feltételeket, a múltbeli éghajlatot és a víznyomási viszonyokat, valamint alkalmazhatók víz- és folyadékelemzési, kémiai és geológiai problémák megoldásában.