Jogalapját

Jogalapját (jogalap) a jogi norma, amely meghatározza vagy felhatalmazza egy cselekvés, jogszabály megalkotásának vagy kötelezettség előírásának jogi létrejöttét. Röviden: a jogi hatáskör és a jogi kötelezettség alapja. A jogalap megágyazza a döntés jogszerűségének és érvényességének, így nélkülözhetetlen eleme a jogkövetkezetességnek és a jogbiztonságnak.

Forrásai és hierarchiája révén a jogalap gyakran a jogrendszer több szintjén megjelenik. Az alapját adó normák tipikusan a alkotmány vagy alaptörvény, majd annak hatálya alatt álló törvények, kormány- vagy miniszteri rendeletek, illetve helyi önkormányzati rendeletek lehetnek. Nemzetközi jog és az Európai Unióból eredő kötelezettségek is lehetnek jogalapok, ha azok összeegyeztethetők a nemzeti joggal és beépülnek a belső jogrendbe.

Jelentősége többek között abban van, hogy minden közigazgatási vagy jogalkotási aktushoz konkrét felhatalmazást biztosít, és lehetővé teszi a jogi kontrollt. Ha egy döntésnek nincs vagy megsérül a jogalapja, az jogszerűtlenné válhat, és felülvizsgálat, megsemmisítés vagy visszavonás válhat, attól függően, hogy melyik jogágban és milyen eljárásban merül fel a hiba. Az EU-jog hatálya és prioritása esetén pedig a nemzeti jog alakulását és értelmezését is befolyásolhatja, ahol alkalmazandó.