Inhalációs

Az inhalációs kifejezés olyan terápiás és technikai megoldásokat jelöl, amelyek során hatóanyagot belélegzéssel juttatnak a légzőrendszerbe. Az inhalációs út helyi hatást fejthet ki a tüdőben és a hörgőkben, vagy gyorsan felszívódó hatást biztosíthat a szervezetben.

Az inhalációs készítmények és eszközök közé tartoznak a metered-dose inhalerek (MDI), a szárazport inhalátorok (DPI) és a nebulizátorok. Ezek aeroszol vagy gőz formájában szállítják a hatóanyagot közvetlenül a tüdőbe. A hatékonyság érdekében gyakran alkalmaznak spacer eszközt és megfelelő inhalációs technikát.

Jellemző gyógyszer-típusok közé tartoznak a bronchodilatánsok (például β2-agonisták), a gyulladáscsökkentők (inhalációs kortikoszteroidok) és az antikolinerg gyógyszerek. Szintén alkalmazhatók inhalációs formában fertőzések elleni antibiotikumok vagy mucolytikus szerek bizonyos esetekben. Az inhalációk lehetnek lokális hatásúak vagy kis mzerűen szisztémás felszívódást is eredményezhetnek.

Indikációk között szerepel az asztma, a COPD és egyéb obstruktív légúti betegségek kezelése, valamint cisztás fibrózis vagy krónikus légúti fertőzések. A terápiában kiemelt fontosságú a helyes technika elsajátítása, a készülék tisztítása és a kezeléses előírás szerinti alkalmazása, mivel a nem megfelelő használat csökkentheti a hatékonyságot és növelheti a mellékhatások kockázatát. A leggyakoribb helyi mellékhatások közé tartozik a torok-irritáció, köhögés és szájüregi candidiasis, amely különösen inhalációs kortikoszteroidák alkalmazásakor fordulhat elő.