Hematomák

Hematómák olyan helyileg kialakuló vérgyülemek, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy ér megreped és a vér a környező szövetek között összegyűlik. A vér alvad, és a gyülem nem tartozik vissza a keringésbe. Hematómák gyakran trauma, műtéti beavatkozás, vérzékenység vagy antikoaguláns terápia következtében alakulnak ki, de előfordulhatnak spontán is, különösen idős korban. Sok kisebb hematóma magától felszívódik néhány hét alatt.

Osztályozásukat helyszín szerint érdemes megkülönböztetni: külső, bőr alatti vagy izomban kialakuló hematómák a leggyakoribbak. Mélyebb területeken is előfordulhatnak hematomák, például retroperitoneálisan, mediastinalisan vagy belső szervek körül. Koponyaűri hematomák közé tartoznak az epidurális, szubdurális és intracerebrális vérömlenyek; ezek általában súlyosak és orvosi beavatkozást igényelnek.

Okok és kockázati tényezők közé tartozik a trauma, törés vagy műtét, antikoaguláns vagy trombocita-kezelés, vérzékenységek, májbetegségek, valamint idős kor és gyenge szöveti ellenállás. Néha más gyógyszerek interakciói is növelhetik a hematóma-képződés kockázatát.

Diagnózis során a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapvető, a képalkotó vizsgálatok pedig meghatározzák a méretet és a helyet: ultrahang a lágyrész hematomákhoz, koponya- hematomák esetén CT vagy MRI, szükség esetén laborvizsgálat a véralvadási állapot felmérésére.

Kezelés és prognózis: kisebb, nem növekvő hematómák esetén gyakran elegendő a konzervatív ellátás (pihenés, jegelés, nyomás alatti kontroll, fájdalomcsillapítás). Nagyobb vagy gyorsan növekvő hematómák, illetve koponyaűri beavatkozást igénylők esetén orvosi vagy műtéti kezelés szükséges. A legfontosabb a mögöttes ok kezelése és a megfelelő megfigyelés. A legtöbb külső hematóma felszívódik néhány hét alatt; koponyaűri hematomák esetén a prognózis a korai diagnózistól és kezelés sikerességétől függ.