Folyómedrek

Folyómedrek, vagy folyómeder, a folyók által hosszú idő alatt kiásott és folyamatosan formált vízfolyáscsatornák, amelyek a medret és a partokat egyaránt magukban foglalják. A meder alakja és mélysége a folyó vízhozamától és energiájától függ, és a táj vízhálózatának alapvető elemei.

Kialakulásuk és fejlődésük összetett kölcsönhatás eredménye: erózió, hordalék szállítása és lerakódása játszik benne szerepet. A folyó energiája oldalirányban és függőlegesen formálja a medret: meredek lejtőn a meder mélyül, sík területeken pedig szélesedik. A kanyargó folyók meanderező medret hoznak létre, amely ártereket és hordalékteraszokat hoz magával. Idővel változó vízjárás vagy talajtani hatások hatására a meder átalakulhat, visszahúzódhat vagy új ágak léphetnek, és oxbow tavak vagy elágazó mederszakaszok maradhatnak.

Morfológia szerint a fiatal folyómedrek általában V-alakú völgyet és meredek oldalt mutatnak. A fejlett, érett medrek szélesebbek, meanderezőek és árterekkel tarkítottak. Az idős medrek gyakran teraszokkal és széles síkságokkal rendelkeznek, amelyeket a korábbi lerakódások hoztak létre.

Jelentőségük van az élővilágra, a vízellátásra és a mezőgazdaságra. Ezek a medrek befolyásolják az árvízvédelmet, a talajerózást és a települések, utak, gazdasági területek elhelyezkedését, ezért gyakran középpontjai a helyi földrajzi és vízrajzi vizsgálatoknak.