Fennhatóság

Fennhatóság kifejezés a jogi és közigazgatási nyelvben a felsőbb, irányító vagy felügyeleti hatságot jelenti, amely egy magasabb szintű hatóság vagy szerv számára lehetővé teszi a vele alárendeltjeinek tevékenységének ellenőrzését, irányítását és szükség esetén korlátozását vagy beavatkozását. E fogalom a hierarchikus szervezetek működésében a hatáskörök és jogosultságok megosztásának, illetve felelősségvállalásának egyik alapvető eszköze.

A fennhatóság különböző formákban és különböző szinteken érvényesülhet. Gyakorolható például irányítással és utasításadással, ellenőrzéssel, jelentéskéréssel, vizsgálatokkal, határozatok felülvizsgálatával vagy a döntések módosításával. Olykor eljárási jogokat is magában foglalhat, például a jogszerűség vagy gazdálkodás megfelelésének ellenőrzését, és szükség esetén jogszabályi eszközökkel történő szankcionálást.

A fennhatóság és a hatáskör (kompetencia) közötti különbség fontos: a hatáskör arról szól, hogy ki és milyen jogkörben hozhat kötelező döntést egy adott jogterületen, míg a fennhatóság arról, hogy ki jogosult felügyelni, beavatkozni vagy korlátozni az adott döntés kivitelezését. E kettő együtt alakítja a közigazgatási rendszerek rendjét és a felelősségi láncokat.

Gyakorlati példák között szerepelhet központi kormányzati szervek felügyelete helyi önkormányzatok felett, szakfelügyeleti szervek ellenőrzése a piacok és szakmai tevékenységek felett, valamint szabályozó hatóságok tevékenysége a jogszabályok betartásának biztosítására. Biztosítékokként gyakran eljárásjog, fellebbezési lehetőségek és független bírósági kontroll is megfogalmazódik.

See also: közigazgatási jog, felügyelet, hatáskör, hierarchia.