Eutektikus

Eutektikus szóval olyan jelenségre utalunk, amely fázisdiagrammokban és ötvözetekben fordul elő. Egy eutektikus összetételű rendszerben a folyadék egyszerre, egy adott hőmérsékleten és fix összetételben két szilárd fázissá válik: L → α + β. Ezt a pontot eutektikus pontnak vagy eutektikus hőmérsékletnek nevezzük, amely a rendszer legalacsonyabb olvadáspontját jelenti.

A eutektikus összetételű ötvözetek kiolvadásakor vagy kioltáskor a szilárd fázisok közvetlenül, közel egyenletesen, lamelláris vagy tüskés (rodszerű) mikroszerkezetben nőnek ki, ami két vagy több fázis finom, egymásba fonódó keveredését eredményezi. E szerkezet jellemző vonása a gyors, egyszerre zajló növekedés, amely egy adott összetételben stabil.

Ismert példák közé tartozik a Sn-Pb rendszer, ahol a körülbelül 61,9 tömeg% Sn és 38,1 tömeg% Pb összetételnél 183 °C-on kialakul a eutektikus pont (ólmáspont alacsonyként), így a sodronyközelésekban gyakori a 183 °C-os forrasztó ötvözet. A vas–szén rendszerben a 4,3 tömeg%-os szén-összetételnél 1147 °C-on ledeburit keletkezik, ami szintén eutektikus jellegű jelenség. Az alumínium-szilícium rendszernél a körülbelül 12,6% Si 577 °C-os eutektikus pontot ad.

Műszaki szempontból az eutektikus ötvözetek gyors kioltásra és jó önthetőségre képesek; jellemzően finom, egynemű mikroszerkezetet adnak, és alkalmazásuk gyakran a gyártástechnológiai és anyagtudományi előnyökön alapul. Geológiában és petrológiában is előfordulhat eutektikus textúra, amely kavargó intergrowth-formát jelent két ásvány között.