Eseményvezérelt

Eseményvezérelt olyan programozási paradigma vagy architektúra, amelyben a futó rendszer a beérkező eseményekre reagál. Esemény lehet például felhasználói interakció, hálózati üzenet, időzítő lejárta vagy más külső jelzés. Az eseményekre adott válaszokat általában eseménykezelők vagy visszahívási függvények valósítják meg, és a feldolgozás gyakran egy eseményhurok (event loop) vagy üzenetközvetítő réteg koordinálásával történik, nem blokkoló módon.

Az eseményvezérelt programozás inkább a kód szintjén, az eseményvezérelt architektúra pedig magasabb szintű elrendezés. Mindkettő célja a laza kapcsolódás és az aszinkron, reaktív működés előtérbe helyezése, ahol a komponensek egymástól függetlenül reagálnak a beérkező eseményekre.

Mechanizmusa tipikusan a regisztráció eseménykezelőkre, az események sorba állítása az eseményhurokban, továbbá közvetítő rétegek (pl. pub/sub vagy üzenetküldő sorok) használata a komponensek közötti kommunikációhoz. Az aszinkronitás és a nem blokkoló feldolgozás gyakran összekapcsolódik.

Jellemző alkalmazási területek közé tartozik a kliensoldali webböngészőben zajló eseményvezérelt JavaScript, a Node.js alapú szerveroldali feldolgozás, grafikus felületek (GUI), valamint mikroszolgáltatások és IoT-rendszerek. Nyelvek és platformok például JavaScript, Node.js, C# eseményalapú API-k, Java Swing/JavaFX, Python asyncio vagy Qt keretrendszer.

Előnyök között gyakran említik a gyors reagálást, jó skálázhatóságot és a laza kapcsolódást; hátrányai pedig a növekvő komplexitás, nehezebb nyomon követhetőség, nehéz állapotkezelés és tesztelés, valamint részleges rendezetlenség a végrehajtási folyamatokban.