Diverzitás

Diverzitás olyan fogalom, amely a rendszerben jelen lévő változatosság összességét jelenti. Alapvetően három szinten beszélhetünk róla: genetikai diverzitás, faj- vagy taxon-diverzitás és ökológiai diverzitás. Genetikai diverzitás a populáció genetikai összetettségét mutatja, amely lehetővé teszi a környezet változásaihoz való alkalmazkodást. Fajdiverzitás a fajok sokféleségét és kapcsolatrendszerüket írja le, míg az ökológiai diverzitás a közösségek szerkezetét és az élőhelyek közötti kapcsolatrendszereket foglalja magában.

A diverzitás mérésére különböző mutatókat használnak. A fajgazdagság a fajok számát írja le, míg a fajok eloszlásának egyenletlenségét a Shannon-index és a Simpson-index szemlélteti. A beta-diverzitás pedig a különböző helyek közötti változatosságot méri. A diverzitás értelmezése kontextus-függő: a lokális és a regionális szintek összessége adja a teljes változatosságot és a kölcsönhatások komplexitását.

Fontossága abban áll, hogy növeli a rendszer rezilienciáját és stabilitását, elősegíti az ökoszisztéma-szolgáltatások fennmaradását, például a növényzet reprodukcióját, talaj- és vízminőséget, és az élelmiszerbiztonságot. Kockázati tényezők között szerepel a túlzott kivágás, élőhelyek fragmentációja, klímaváltozás, invazív fajok és szennyezés. Megőrzése érdekében alkalmaznak fenntartható gazdálkodást, védett területeket, élőhely-rehabilitációt és nemzetközi egyezményeket.