Bizonytalanság

Bizonytalanság olyan állapot vagy viszony, amelyben egy állítás, esemény vagy kimenetel igazsága, értéke vagy eredménye nem ismert vagy nem megbízhatóan meghatározható. A kifejezés a mindennapi nyelvben a bizonyosság hiányát fejezi ki, a tudományos kontextusban pedig a jövőbeli vagy nem közvetlenül megfigyelhető kimenetekre vonatkozó ismeretek hiányát.

Gyakori megkülönböztetésként beszélnek epistemikus és aleatorikus bizonytalanságról. Epistemikus bizonytalanság azokat a hiányosságokat írja le, amelyek információszerzésből, modellekből vagy elméletekből fakadnak. Aleatorikus bizonytalanság a véletlenen vagy természetes variabilitáson alapuló bizonytalanság, amely maga a rendszerben rejlik és nem egyszerűen az ismeret hiányát jelenti. A mérés vagy becslés során ezek együtt is megjelenhetnek.

Agyakorlatban a bizonytalanságot gyakran mennyiségileg fogalmazzák meg: a mérések szórása vagy konfidencia intervallumokként, valószínűségi modellekben pedig a kimenet eloszlásaként írható le. A kockázat és a bizonytalanság kapcsolata: a kockázat gyakran várható kimenetek és ezek valószínűségek alapján becsülhető, míg a bizonytalanság magában foglalhatja a modellbizonytalanságot és a jövőbeli körülmények ismeretének hiányát is.

Fizikában és más természettudományokban a bizonytalanságot gyakran különbségtevő elvek vagy elméletek – például a Heisenberg-bizonytalanság – kapcsolják a mérés korlátaihoz és a természet véletlenszerűségéhez. Szociális és gazdasági területeken a bizonytalanság a döntéshozatal alapvető aspektusa, amelyet modellezéssel, scenárióelemzéssel és érzékenységvizsgálattal kezelnek.