AmpèreMaxwelltétel

Az Ampère–Maxwell-tétel a Maxwell-egyenletek egyik alapelve, amely a mágneses tér keletkezését és a körülötte lévő áramok vagy változó elektromos tér által kiváltott hatásokat összekapcsolja. Az integráls formában így írható fel: ∮ B · dl = μ0 I_enc + μ0 ε0 dΦ_E/dt. Differenciális formában pedig: ∇ × B = μ0 J + μ0 ε0 ∂E/∂t. A J az áram sűrűségét, I_enc az áramhordozó által átszúrt körtérbe tartozó aktuális értéket jelöli, Φ_E az elektromos fluxus, ε0 a vákuum permittivitása, és μ0 a vákuum permeabilitása. A dΦ_E/dt kifejezését displacement currentnek nevezik, és noha nem igazi áram, hozzájárul a mágneses térhez a változó elektromos tér miatt.

Történeti háttérként James Clerk Maxwell vezette be a displacement currentet, hogy az Ampère-törvényt kiegészítse és megfeleljen a töltésmegmaradásnak (continuity equation). Ennek eredményeként megnyílt a lehetőség az elektromágneses hullámok létezésének és terjedésének leírására a vákuumban. A tétel alapvető összefüggést ad a mágneses és elektromos mezők között, és összeköti a fény sebességét a vákuumban mért elektromos tulajdonságokkal: c = 1/√(μ0 ε0).

A tétel része a teljesítményes elektromágneses elméletnek, amely felhasználható a rádiókommunikációtól a optikai jelenségekig terjedő széles skálán.