Agrárszárazság

Az agrárszárazság a talajnedvesség hosszú ideig tartó hiányát jelenti, amely a mezőgazdasági növények növekedését és a termést veszélyezteti. Ez a drought-típus közvetlenül érinti a gazdálkodást, és elkülönül a meteorológiai (csapadékhátrány) és a hidrológiai (vízkészletek) drought-tól. A definíció a talajvíztartalék és a növények vízigényének együttes értékelésén alapul a növekedési fázisokban.

Okai között szerepel a csapadékhiány, a magas párolgási igény, a talaj vízmegtartó-képességének korlátozottsága és a klímaváltozás által fokozott időjárási szélsőség. A regionális eloszlás és az évszakok szerinti változás befolyásolja, mely növényekre és mely területekre hárul a legnagyobb nyomás.

Hatásai közé tartozik a termés és a minőség csökkenése, a legelőkre és a szarvasmarha-állatállományra gyakorolt negatív hatás, valamint a talajerózió és tápanyagveszteség fokozódása. Emellett gazdasági kockázatot jelent a mezőgazdasági vállalkozások számára.

Jelzők és monitorozás: talajnedvesség-mérések, csapadékhiány-indexek és növényvíz-stressz indexek használata, illetve korai figyelmeztető rendszerek kombinációja segít előrejelezni a kockázatokat.

Menedzsment és alkalmazkodás: öntözés-optimalizálás (tűrő- és hiányöntözés), víz megtartása a talajban, mulcs és talajfedés, vetésforgó és lepkés/részleges megoldások; drought-tűrő növényfajták, esővíz gyűjtése és hatékony vízgazdálkodás. Pénzügyi eszközök és kockázatkezelés, például biztosítások, is részei a megközelítésnek.

Regionális kontextus: Magyarországon az Alföldön különösen súlyos lehet az agrárszárazság hatása a gabona- és legelő-ágazatokra. A klímaváltozás várhatóan növeli a drought-kockázatot, ezért nemzeti és uniós intézkedések, valamint támogatott alkalmazkodási programok szükségesek a gazdálkodás-resiliencia erősítésére.