ütközésellenrzésre

Az ütközés-ellenőrzés olyan technológiák és módszerek összessége, amelynek célja a ütközések megelőzése a járművek, robotok és más rendszerek működése közben. A koncepció alkalmazási területei közé tartozik a közúti közlekedés, a repülés, a hajózás és a mobil robotika.

Az ütközés-ellenőrzés alapja a környezet észlelése és az akadályok nyomon követése. Ehhez szenzorokat használnak, például radarokat, lidarokat, kamerákat, sonárt vagy ultrahangos érzékelőket, illetve ezek adatai fúziójával növelik a megbízhatóságot.

Az észlelt objektumokra adott válaszokat gyakran pályatervezéssel és vezérléssel hozzák meg. Ilyenek a dinamikus ablak megközelítés, a potenciálmező alapú elkerülés, valamint a modell-prediktív vezérlés (MPC).

Az autóiparban az ütközés-ellenőrzés része az úgynevezett vészfékező rendszereknek (AEB), a fejlettebb követés- és előrejelző rendszereknek, illetve az adaptív tempó- és radaros fékezésnek. Repülőgépeknél a TCAS, tengeri hajózásnál pedig a COLREGs betartását segítő rendszerek játszanak szerepet.

Fontos szabványok és normák közé tartozik az ISO 26262 a közúti járművek biztonsága, valamint az IEC 61508 és az ISO 21434 a funkcionális biztonság és kiberbiztonság területén.

Fő kihívások a megbízhatóság, a szenzoros korlátok, időjárás és környezeti feltételek hatása, illetve a hamis riasztások kezelése. A terület gyors fejlődése szükségessé teszi a szabályozási és etikai keretek megújítását is.